Toplak Zoltán

férfimozgalmár és író

Sebzett farkasok

2020. szeptember 08. 23:26 - Toplak Zoli

Férfihang, Redpill, Huffnágel Életmódmagazin. Csak három a legismertebb magyar férfiportál közül. Közös bennük a mély, férfias indulat és a (minden megbélyegző élet nélkülözve mondom) sebzettség.

Nincs polkorrektség az említett oldalakon, mindent szemtől-szembe és egyenesen! A Huffnágel Életmódmagazin pl. moderációt sem alkalmaz. A Férfihang is nagyon liberális elvek mentén moderál, csak az kerül törlésre, ami már büntető feljelentés tárgyát képezheti. És ezeket a szabályokat az ott kommentelő hölgyek is tudomásul veszik, nincs apelláta, ha hülye picsáknak gondolják őket, akkor azt tudni is fogják hamarosan. És ez a szabadszájúság nekik is kijár. Egyenjogúak.

page_7

Ám a sarkítottan férfias őszinteség (ami miatt heves szóváltás, a "bunyó" virtuális megfelelője alakul ki időről időre - tiszta vadnyugati feeling) csak egyik jele ezeknek a közösségeknek.

Fontos jellemző még a nőkkel szembeni pozitív megkülönböztetés teljes hiánya. Aki itt lovagias, elnéző, udvarias, az gyorsan megkapja a "mangina" (nők előtt elv- és gerinctelenül hajbókoló) jelzőt. Igaz, ennek ellenére akadnak lovagias és romantikus tagjai pl. a Férfihang köré szerveződött közösségnek. Nekik állniuk kell a pofonokat érte, igaz, a rendszeresen kommentelő hölgyek hálája is az övék.

A legfontosabb azonban a témaválasztás. A feminizmus leleplezése, az Igazság tisztelete (késhegyre menő intellektuális viták a kommentszekciókban), férfijogi aktivista cikkek, csípős válaszok az aktuális, férfiakat érintő történésekre, és rengeteg felháborodás és panasz. (Elég különös egy patriarchális társadalomban, ahol amúgy "minden nap férfinap".)

Viszont itt legalább panaszkodhatnak és kimutathatják heves haragjukat és dühítő fájdalmukat a férfiak. Düh, ez nagyon fontos, mert sírni, azt nem szabad. Kétségbeesettnek lenni (de még így is tartással és gerinccel) viszont igen. Többen mesélték már el olvasói levélben életük kálváriáját, melynek nők, gyermekelhelyezési perek, bíróságok és/vagy feministák voltak az okai.

Jellegzetes és szükséges kortünet a "sebzett farkas" férfiközösségek léte. Nagyon sok negatív stressz éri korunk férfiait, a harmadik hullámos feminizmus minden eddiginél férfigyűlölőbb megnyilvánulásai (ld. az Európa Tanács Miniszteri Bizottságán áterőszakolt Isztambuli Egyezményt), a média (főleg baloldali sajtóorgánumok, sorozatok, mozifilmek, celebek és popsztárok) megnyilvánulásai (a klasszikus férfiasság idejétmúlt, veszélyes, "macsó", a nőknek kell irányítani a világot, stb.), másrészt a megváltozott életrend, a száz éve még rendben lévő férfireakciók mára már tilalmassá válása, a megerősítő, építő férfiközösségek hiánya óhatatlanul kitermeli a lázadó, magát félreértettnek, a társadalomból kisemmizettnek megélő férfiak nagy számát.

Pozitív példa, hogy a saját, belső szabályaik szerint rendeződő társaságok építően is tudnak hatni tagjaikra. E sorok írója tanúja volt egy korábban még gyilkossággal is fenyegetőző talajt vesztett férfi, a többiektől érkező figyelmeztető és megerősítő jelzéseinek hatására magára eszmélésének és jobb útra térésének.

Tehát e közösségek szükségszerűek és kellenek is, DE...

A szinte teljesen szabad(os) véleménynyilvánítás érdekes módon nem a vélemények gazdagságát és sokszínűségét hozta el, hanem, hogy a szélsőség leuralta ezeket a tereket. A középutasok vagy ledurvulnak a sebzett vadságnak erre a szintjére (egyfajta szamurájtempót felvéve) vagy elmenekülnek. Itt se férfi, se női érzékenységnek helye nincs!

Másrészt a nőgyűlölet fel- felbukkanó áramlatai nem annyira megnyugtatóak (ld. a Férfihangon a Itoo olvasói leveleket.) A Redpill oldal pedig volt, hogy lemanginázta a Férfihang oldalt, nem eléggé kemény hangvétele miatt!

Végül ezek a közösségek akkor tudják betölteni előrevivő szerepüket (óhatatlanul bukdácsolva is) ha a tagjaik hajlandók a fejlődésre; a magukra, egymásra és a világra figyelésben pedig kellően nyitottak. Erre vannak biztató és ijesztő példák is szép számmal. A jövő fogja eldönteni mi is kerekedik ki végül, mivé fejlődnek, változnak ezek a mai, társadalomtól vagy belülről, személyiségükben "sebzett és vad, farkas" körök.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://toplakzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr916195104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cerveza01 2020.09.09. 10:32:30

Jó cikk, de a kétségbeesett szó nekem nem illik bele. Legalábbis én nem vagyok az. Tudom, hogy beteg feminista világban élünk és rettenetesen sérti az igazságérzetem, de inkább maradok egyedül, minthogy egy "modern" semmirekellővel éljek akár csak 2 percig együtt. Szomorú lenne, ha ez miatt nem lennének gyerekeim, de méltósággal élem inkább az életem, mint kiszolgáltatva.
süti beállítások módosítása