A nők és férfiak egyenjogúságának kiemelten fontos mércéje, hogy egy állam jogszabályai biztosítják-e a nemek közötti törvény előtti egyenlőséget. Hogy lássuk, hogy milyen a helyzet Magyarországon ebből a szempontból, összegyűjtöttük ebben a cikkben a nemi alapon diszkriminatívnek tekinthető törvényeket. A változásokat folyamatosan figyeljük és ennek megfelelően frissítjük a cikket, ha szükséges. A cikk végén egy kérdőív szerepel, kérjük mondja el ebben ön is a véleményét.

Magyarországon a nők és a férfiak még mindig nem egyenlőek a törvény előtt. Több jogszabály is van, amely nemi alapon tesz különbséget a nők és a férfiak jogai, illetve kötelezettségei között, úgy látjuk, hogy ezek mindegyike - kivétel nélkül - a férfiakat különbözteti meg hátrányosan. A nők elleni bármiféle diszkrimináció tilalmára Magyarország által is aláírt és vállalt nemzetközi nőjogi szerződések (pl. Peking, 1995) kötelezik hazánkat, a hazai politika ehhez tartja is magát. Azonban a férfiakkal szembeni diszkrimináció tilalma nincs nemzetközileg szabályozva, így ebben a hazai politikai erők mozgástere sincs megkötve, és mint látható  alkalmazzák ideológiai, gazdasági és egyéb politikai okokból adódóan is. A nemzetközi szabályozás hiányán túl másik probléma, hogy nincs érdemi kritikája se a hazai közéletben ennek (pl. a feminizmushoz hasonló jelentős civil férfimozgalom).

Alapvető lenne álláspontunk szerint, hogy a nemre (mint védett tulajdonságra) vonatkozó diszkrimináció tilalma ugyanúgy vonatkozzon mindkét nemre. Nemzetközi szabályzás hiányában és a hazai politikával szembeni ellenszélben, ezt csak úgy lehet érvényre juttatni, ha a hazai civil mozgalmak aktívan kezdeményezik ennek ennek az elvnek az érvényre jutását a jogalkotónál és hangot engednek a nyilvánosságban. Fontos ezeket a törvényeket egyesével is megvizsgálni, de nem tekinthetünk el ennek rendszerszintű szemléletétől sem. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.

1, Alaptörvény:

A jogszabályok hierarchiájában az Alkotmány (ma Alaptörvény)

az összes többi törvény, és ez által az

összes többi jogszabály fölött áll. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény kimondja,

hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

Miközben az Alaptörvény XV. cikk 3. pontja szerint "A nők és a férfiak egyenjogúak", ugyanezen cikk 5. pontja kiegészíti azzal, hogy "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket". Az alkotmány ily módon a férfiak számára nem garantálja az egyenjogúságot, hiszen az 5. pont gyakorlatilag azt mondja, hogy a nők számára biztosított külön intézkedések nem sértik az egyenjogúságot. Ebből pedig az következik, hogy míg a nők bármilyen hátrányos megkülönböztetése alkotmányellenes, addig a férfiak jogait a végtelenségig lehet nyirbálni. Függetlenül attól, hogy az alaptörvény ezt egyenjogúságnak definiálja, könnyen belátható, hogy nem az, hiszen a valódi egyenjogúság lényege épp az, hogy oda-vissza érvényesül, mindenkit ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetnek meg.

Ez a feltételezés minden kétséget kizáró módon be is igazolódott, miután a férfiak egyenlő nyugdíjazását célzó népszavazási kezdeményezést az Alkotmánybíróság azzal indoklással utasította el, hogy a kedvezőbb elbánásra a nőknek "Alaptörvényben biztosított joga van":

A nőket az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint más személyeknek. Mindkét szabályból az következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogokra tarthatnak igényt, a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján különösen az állami nyugdíjra jogosultság (a törvényben szabályozott jogosultsági feltételek meghatározása) területén.

(...)

A nőknek ehhez Alaptörvényben biztosított joguk van. A hitelesített népszavazási kérdés – akár az NVB, akár a Kúria jogértelmezését kell figyelembe venni – a lényeges tartalma szerint arra irányul, hogy a nyugdíjba vonulás lehetőségét a férfiak számára is a nők számára biztosított kedvezményekkel, vagyis azonosan tegyék lehetővé. Ez azt jelenti, hogy mind a XV. cikk (5) bekezdése, mind a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata érvényesülése elé az eredményes népszavazás gátat emelne, azt lényegében kiüresítené.

Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Sőt, a XXXI. cikk (3) bekezdése is:

Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek.

A többi jogszabály igazságtalan és méltánytalan volta ellenére is az alaptörvényben foglaltak kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ez enged teret a többinek, azzal, hogy semmilyen formájában nem garantálja a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, sőt még ösztönzi is a jogalkotót a férfiak hátrányos megkülönböztetésére.

2, Nyugdíjtörvény:

Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § 2a)  értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Vagyis 40 év munkaviszony után csak a nőknek van lehetőségük nyugdíjba vonulni, a férfiaknak nem (ez Nők 40 program). A kormány mindezt azzal indokolta, hogy ez a program a nők megbecsüléséről szól, illetve hogy a nagymamák így tudnak vigyázni a gyermekekre. Ennek ideológiai tartalma is erősen kifogásolható, hiszen ez az érv olyan világnézeten alapszik, amely szerint az apa nem tölt be fontos szerepet a gyermek életében, illetve nem számol azzal, hogy a nagypapa is be tudja tölteni ezt a szerepet, (amit egyébként ma sokan azért nem tudnak megtenni, mert nem is élik meg azt a kort, amikor nyugdíjba mehetnének).

3, Hadkötelezettség:

A hadkötelezettség jelentkezési és katonai szolgálati kötelezettségre vonatkozik. A hadkötelezettséget Magyarországon nem szüntették meg, csupán felfüggesztették, a Honvédelmi Minisztérium ma is nyilvántartja a 18 és 55 év közötti magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálat teljesítéséhez, sorozáshoz és behíváshoz szükséges adatait. A 2013. évi XCVII. törvény 1. § b pontja szerint ugyanis hadkötelezettség csak a férfiakra vonatkozik: "a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfi".

4, Családtámogatási ellátások

A gyermek születését követő fél évben az anya 180 napos szülési szabadságra, és ezzel együtt csecsemőgondozási díjra (CSED, korábbi TGYÁS) jogosult, míg az apa csupán 5 nap "apaszabadságra".

Ma a törvény szerint kizárólag abban az esetben mehet el az apa CSED-re, ha az anya meghal, vagy egészségügyi állapota miatt kikerül a háztartásból. Ha az anya elhagyja az apát és a gyermeket, vagy a szülők úgy döntenek, hogy az apa marad otthon, akkor ez esetben az apa csak a lényegesen alacsonyabb összegű GYED-re jogosult az első félévben. Ha jobban belegondolunk, akkor láthatjuk, hogy ez nem csupán az apákkal szemben, hanem gyermekeikkel szemben is diszkriminatív.

Örökbefogadás esetén is hasonló a helyzet:

“A szülő nő jogosultsági feltételei”
(…)
A szülő anya helyett más személy jogosultságának feltételei
Csecsemőgondozási díjra a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára jogosultságot szerezhet
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától"

“az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák”

az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától”

Ez esetben figyelemre méltó, hogy az apák számára fenntartott idő a nyugat - és észak-európai országokhoz képest nagyon alacsony. Az alábbi adatsor azt mutatja, hogy az adott országban mennyi fizetett szabadságot biztosítanak az anyáknak és mennyit az apáknak:

Magyarország: 180 nap az anyáknak, 5 nap az apáknak (36x több jár az anyának)
Dánia: 126 nap az anyáknak, 14 nap az apáknak (9x több jár az anyának)
Finnország: 126 nap az anyáknak, 63 nap az apáknak (2x több jár az anyának)
Németország: 56 nap az anyáknak, 56 nap az apáknak (ugyanannyi)
Izland: 91 nap az anyáknak, 91 nap az apáknak (ugyanannyi)

 5, Felmondás tilalma

Gyermek születése előtt: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénye értelmében a gyermeket váró párok közül csak az anyák élveznek védettséget, a munkáltató a leendő apának felmondhat. A munkahelyi védelem nem a terhesség miatt indokolt, hanem azért mert a munkáltató számára kevésbé rugalmasabb, kevésbé terhelhető munkaerőt jelent egy kisgyermekes szülő, mint egy gyermektelen, a védelemmel azt lehet elkerülni, hogy a munkáltató még a gyermek születését megelőzve felmondjon a leendő szülőnek, illetve, hogy a gyermek születését követően is biztosítva legyen a család egzisztenciája. Más országokban -például Izlandon - a törvény a leendő apákat is védi.

Fizetés nélküli szabadság: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem mondhat fel a munkáltató. Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a védelem a férfit nem illeti meg.

Reprodukciós eljárás: Felmondás tilalma alá esik a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapos) időtartama. Az emberi reprodukciós eljárás során a felmondásra vonatkozóan védelem férfit nem illethet meg.

6, Védett személyek

Gyermeküket egyedül nevelő szülők: Ugyancsak a Munka Törvénykönyvének van egy olyan része is, amely szerint a gyermek 3 éves koráig az anyák és a gyermeküket egyedül nevelő apák védett személynek számítanak. Vagyis egy átlagos család esetében, ahol az anya és az apa együtt neveli a gyermekét, csak az anya számít védett személynek, az apák ezúttal is diszkriminálva vannak...

A védett személy itt azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a felmondást megindokolni, valamint csak abban az esetben mondhat fel ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

7, Gyermekvállalással járó felelősség, önrendelkezési jog

Ma Magyarországon egy gyermek megszületése - a 48/1998. (XI.23.) AB határozatban foglalt női önrendelkezési jog egyik megnyilvánulásának, a terhességről való rendelkezés szabadságának következtében a nő döntésétől függ. Azonban, mint arra Dr. Pálfalvi Andrea: Maradéktalan-e a férfiak önrendelkezési joga? című tanulmányában rámutat, itt nem csak arról van szó, hogy a nő itt döntést hoz a saját testéről, hanem egyben döntést hoz arról is, hogy kívánja-e vállalni a gyermekvállalással járó felelősséget is. Ha kívánja, lemondhat erről a felelősségéről. A férfiaknak ugyanerre a magyar jog nem biztosít lehetőséget.

A férfinak önrendelkezési szabadságán belül elvitathatatlanul azonos jogokkal kellene rendelkezni - vagyis egy férfinak a terhesség tudomására jutásakor ugyanúgy biztosítani kellene a döntéshozatal lehetőségét arról, hogy kívánja-e gyermeket, azaz kívánja-e vállalni az azzal járó felelősséget.

A nők esetében ez a szabadság nem csak a terhesség, hanem még az élve születés bekövetkezte után is definiált, ugyanis a nő, amennyiben - a terhességét megtartva - szülése után mégis úgy dönt, hogy nem kíván szülővé válni, jogszerűen örökbe is adhatja a gyermekét. Esetében tehát az anyasághoz, mint tényhez nem tartoznak olyan kötelezettségek, mint az apaság esetében.

8, Vélelmezett apaság

Ha házasságon belül születik egy gyermek, akkor vélelmezés alapján a férjet tekinti a jog apának. Ha valakinek komoly információ jut tudomására arra nézve, hogy nem a vélelmezett apa a valódi apa, akkor a PTK X. 4:111. § így rendelkezik:

"Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét."

Tehát míg az anya három éven belül eljárást indíthat a bíróságon az apaság vélelmének megdöntésére, cáfolatára, addig a vélelmezett vagy a valódi apa csak egy éven belül indíthat eljárást. Ez után a jogvesztő határidő után már nem is tiltakozhat semmilyen módon, hogy nem az övé a gyerek, illetve nem indíthat pert azért, mert másvalakit vélelmeznek az ő gyereke apjának. (A fogantatás után szétváltak a szülők, és az anya közben másik férfival alakított ki párkapcsolatot.)

9, Diákhitel

A két gyermeket vállaló nők Diákhitelének a felét, a 3 gyermeket vállaló nők Diákhitelének egész tartozását elengedik 2018. január 1-jétől. A 291/2017. (X. 3.) kormányrendelet a következőképp rendelkezik:

18/A. § (1) A hitelfelvevő nő második gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló hallgatói hiteltartozása ötven százalékának megfelelő összegű, harmadik vagy további gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló tartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő állami támogatásban (a továbbiakban: gyermektámogatás) részesül(...)

Ez megint egy olyan törvény, amely esetében semmi sem indokolja a különbségtételt. Ez ráadásul duplán sújtja a férfiakat, hiszen, mint felsőoktatásban résztvevő hallgatók és mint apák is elszenvedői ennek a rendeletnek.

10, Álláskeresési járadékra jogosultság

Az 1991. évi IV. törvény (amely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól) 25. § d pontja, az álláskeresési járadékra való jogosultság tekintetében különbséget tesz az anya és az apa között.

Akkor tekinthető megfelelőnek az állami foglalkoztatási szerv által ajánlott munka (vagyis az álláskeresési járadékra való jogosultság akkor szűnik meg), ha az ajánlott munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. Vagyis az apa számára csak akkor írja elő az anya számára általánosan biztosított kedvezőbb munkakeresési feltételeket, amennyiben az apa egyedül neveli a gyermekét.

11, Rendvédelmi szerveknél dolgozók fizikai alkalmassági követelményei

A 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet eltérően állapítja meg a rendvédelmi dolgozók alkalmasságának feltételeit a női - és férfi dolgozók számára. A pontozás olyannyira egyenlőtlen, hogy például a 30 másodperc alatt 4 fekvőtámaszban elvégzett karhajlítás-nyújtásra a nőknek 16 pontot ad, a férfiaknak ugyanerre 1 pontot. Nem csupán a pontozás eltérő, de a minősítés is. Például az első korcsoport esetében a minősítés ponthatárai a következők:

• férfiaknál 150, nőknél 120, vagy azt meghaladó pont esetén „Kiváló”,
• férfiaknál 70-149, nőknél 50-119 pont esetén „Megfelelő”,
• férfiaknál 0-69, nőknél 0-49 pont esetén „Nem megfelelő”,

A többi jogszabállyal ellentétben itt jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy a fizikai teljesítményt érintheti, hogy a férfiak és a nők fiziológiai adottságai eltérőek. Ez igaz, általánosságban valóban eltérnek a nők és a férfiak fiziológiai adottságai, és ebből adódóan nagy általánosságban a fizikai teljesítőképességben is lehetnek különbségek, azonban ez is csak egy általánosítás, ami nem mindenki estében igaz: a férfiak között is vannak kisebb testalkatúak, alacsonyabbak, gyengébb fizikai teljesítményre képesek, és fordítva is. Ha a nők esetében elfogadott az alacsonyabb teljesítmény az egyben azt is is jelenti, hogy az adott munkakör betöltéséhez nem szükséges az a teljesítmény, amit a férfiak számára előírnak, hanem ez egy szelekciós mechanizmusként működő rendszer, ami az alacsonyabb (de a munkakör betöltésére alkalmas) teljesítményű férfiakat hivatott kiszorítani.

AB: "Kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogok"

Miután áttekintettük a diszkriminatív jogszabályokat, amelyek mint láthatjuk, kivétel nélkül a férfiakat különböztetik meg hátrányosan, végül még egyszer emeljük tekintetünket az Alkotmánybíróság egyik “örökbecsű” mondatára, hogy végképp tudomásul vehessük mi a helyzet ma Magyarországon:

a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogokra tarthatnak igényt

Kérjük mondja el véleményét az alábbi kérdőív kitöltésével:

Kérdőív a férfiak diszkriminációjával kapcsolatban ITT.